HIBÁINK RÉVÉN TESTVÉREK VAGYUNK
Mi az hogy csodálatos...
Mi,szabadult, felépült vagy felépülőben lévő szenvedélybetegek és hozzátartozóik, nem erényeink, hanem inkább hibáink révén vagyunk testvérek, és azáltal,hogy együtt igyekezünk felülkerekedni rajtuk.Az a mód, ahogy egy szenvedélybeteg vagy egy hozzátartozó, képes azonosulni a másikkal, titokzatos, spirituális , majdnem hogy érthetetlen. De megvalósul. Érezzük.Érezzük,hogy tudunk másoknak segíteni, és ők is tudnak nekünk.Másokkal törődni új és izgalmas érzés számunkra:törődni azzal, mit éreznek, mit remélnek, miért imádkoznak, tudni, hogy miért szomorúak, tudni örömükről, ismerni félelmeiket, bánatukat, és érzéseket megosztani azért, hogy valaki más megkönnyebüljön. Korábban soha nem tudtuk, hogyan kell ezt csinálni, azt sem, hogyan kellene megpróbálni. Nem is törődtünk vele. A közösség és Isten tanít arra, hogyan törődjünk másokkal.Örökségül visszük tovább csoportunk hármas jeligéjét:
Felépülés-Egység-Szolgálat.
Istennek legyen hála érte.